enczsksiplhudeitsvhrespt
NAVIGÁCIÓ Létezik-e nemzeti építészet? – kérdezi a TACE kiállítása
15.3.2010 20:39 |

Létezik-e nemzeti építészet? – kérdezi a TACE kiállítása

Vajon a Prágai Nemzeti Színház „csak” egyfajta kirakata a cseh kultúrának vagy egyben a cseh építészet egyedi jellegének megtestesítője is? Hogyan tükröződik a lengyelek, magyarok, szlovénok, szlovákok, oroszok nemzeti öntudata az utóbbi két évszázad legfontosabb színházépületeiben? Ezekre és más hasonló jellegű kérdésekre keresi a választ „A hétköznapokon túl” című kiállítás, mely idén és jövőre Európa több nagyvárosában lesz látható hetven különböző színházi épületet mutatva be. A tárlatot a hároméves TACE (Theatre Architecture in Central Europe/Színházépítészet Közép-Európában) projekt részeként Igor Kovačevič főkurátor és nemzetközi csapata hozta létre.

„A színházat gyakran a nemzeti kultúra és nyelv egyik fontos tartópilléreként határozzák meg. Úgy tűnik, hogy sokszor az építészet sem mentesül a nemzeti vagy nacionalista jellemzőktől. Jó ez vagy sem? A kiállítás fontos tétje, hogy választ találjunk erre a kérdésre.” – mondja Igor Kovačevič. A hétköznapokon túl című kiállítás először Budapesten lesz látható a Bajor Gizi Színészmúzeumban március 26. és április 30. között, majd innen a prágai Országos Műszaki Könyvtárba utazik május 12. és június 6. között. Ezután Varsó következik júliusban, Pozsony szeptemberben, majd végül Ljubljana.


A színházépületek és egyéb színházi terek formáinak időbeli alakulása igencsak érdekes témája Közép Európa építészetének, főként a régió multikulturális összetételének köszönhetően. A kiállítás egyik célja, hogy kirajzolja a régió színházépítészeti eseményeinek nagy ívű mintázatát. A kiállítás szervezői két tengely mentén szervezték az anyagot: a jelenleg fennálló államrendszer valamint a lineáris kronológia vonalán gondolkodtak. Ezt a koncepciót tükrözi a kiállítás leleményes építészeti értelmezése, mely kottavonalakat idéz meg.
„Bár a munka kezdetén azt éreztük, hogy mindent elmondtak már, amit érdemes volt, végül pont az ellenkezője bizonyult igaznak. A tizenkilencedik század különösen érdekes, mivel akkoriban az építészet médiumként működött, egy olyan médiumként viszont, melyet ma már nem tudunk olvasni. Egyetlen pillantással meg lehet mondani a rengeteg szimbólum alapján, hogy egy szerkezet német, cseh vagy zsidó építésű és hogy éppen milyen helyzetben van az adott kisebbség.” – mondja Igor Kovačevič, aki szerint sikerült megmutatni, hogy Közép-Európa építészei hogyan törekedtek tereik kizárólagosságának megvalósítására, korlátozva a „globális” stílus másolásának nagyon elterjedt gyakorlatát.


Minden országot körülbelül egy tucat színházépület illetve színházi tér képvisel a kiállításon. Csehországból például a Nemzeti Színház, az Alfréd Udvari Színház és az Európában egyedi Vlasta Chramostová lakásszínház. A Theater an der Wien és a Burgtheater mellett a grazi modern MUMUTH zenei központ is látható lesz, melyet tavaly nyitottak meg. Lengyelországot többek között a 2008-ban megnyílt Opera Krakowska, a varsói Teatr Wielki – Lengyel Nemzeti Opera. Szlovákia színházépítészetéből a látogatók nemcsak Nemzeti Színház régi és új épületét tudják majd összehasonlítani, hanem megismerhetik, például, a hlohoveci Nemesi Színházat. A magyar színházépítészet példái között lesz az új Nemzeti Színház és a kolozsvári Állami Magyar Színház, felhívva a figyelmet a közép-európai kultúrák keveredésére. Piran kis kikötővárosában található Tartinijev színház és a trieszti Szlovén Nemzeti Színház idézi meg Közép-Európa mediterrán hatásait. A hétköznapokon túl című kiállítás mindegyik állomásán gazdag kísérőprogramok is várják a látogatókat.